A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla.A magyar vizsla ősei a vándorló magyar törzsekkel kerültek hazánkba. Írásos emlékeket, ábrázolásokat már XVI. századi dokumentumokban is találhatunk. Vadászati jelentősége a XVIII. századtól fokozódott. A XIX. század végén már vizslaversenyeket szerveztek Magyarországon, ahol a magyar vizslák is eredményesen szerepeltek. A fajta fejlődésében ebben az időben valószínűleg fontos szerepet játszott a pointer. Modern, szakszerű tenyésztése 1920-ban kezdődött.
Története
Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe.Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.
1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannakNyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
Megjelenése
Teste
A rövidszőrű magyar vizsla elegáns, ugyanakkor izmos testfelépítésű kutya. Törzsének hossza nagyobb, mint a marmagassága. Háta rövid és egyenes, lágyéka enyhén lekerekített. A farka alacsonyan tűzött; azokban az országokban, ahol ez megengedett, rendszerint háromnegyedére kurtítják. A bordák viszonylag szépen íveltek. A mellkasa legalább könyökéig ér. Mellső lábai egyenesek, a könyöke közel van a testéhez. Hátsó lábainak ízületei mérsékelten erősen kirajzolódók. Mancsai kissé ovális alakúak, szorosan zárt lábujjakkal. Mérsékelten hosszú nyaka enyhén ívelt, lebernyeg nincs rajta.
Feje
A fajta feje feszes és nemes vonású, enyhén boltozatos koponyával, és a mérsékelten erős tarkónyúlványtól a homlokig húzódó középső barázdával. A stop mérsékelten erős, az orrnyereg egyenes. Az ajkak nem lógnak le. A közepes nagyságú fülek alacsonyan és viszonylag hátul tűzöttek, a pofa közelében – lógnak. Szemei enyhén ovális alakúak és eleven, értelmes tekintetűek. A rövidszőrű magyar vizsla harapása ollószerű.
Marmagassága
A kanok ideális marmagassága 56-61 cm, a szukáké 52-57 cm. Ehhez az értékhez képest mindkét irányban 4 cm eltérés megengedett, feltéve, hogy a kutya testfelépítése arányos marad.
Testtömege
19-24 kg.
Szőrzete
A sima, igen rövid szőrzet a bőrhöz simul. A farok szőrzete hosszabb, a fej és a fülek szőrzete finomabb tapintású.
Színei
A rövidszőrű magyar vizsla mindig egyszínű: a zsemlesárga enyhe árnyalatai, de sohasem barnába hajló. A fajta eredeti neve zsemlesárga magyar vizsla volt. A mellkason és a lábujjakon megjelenő (nagyon) kicsi fehér foltok nem számítanak hibának. Ajkai és szemének peremei barna színűek, a szem színének a szőrzet színével kell harmonizálnia. A világosabb szem nem kívánatos.
Alomszáma
5-8 kölyök
Várható élettartama
12-14 év
Vérmérséklete
Jelleme
A rövidszőrű magyar vizsla értelmes, barátságos, kiegyensúlyozott és sportos kutya. Szeret tanulni, készséges, és mindig nagyon engedelmes is. A gazdájához és családjához hihetetlenül kedves és hűséges. Nagyon szeret apportírozi és úszni, kiváló a szaglása és rendkívül kitartó. Ez a kutya nagyon szeret otthon lenni a család társaságában.
Társas viselkedése
A rövidszőrű magyar vizsla társas viselkedésével csak nagyon ritkán adódnak problémák, ez a kutya remekül megfér a fajtársaival. Ha megfelelő volt a szocializációja, akkor az egyéb háziállatokkal, valamint általában a gyerekekkel is jól kijön. Az ismeretlen látogatók érkezését ugatással jelzi de ennél többet nemigen tesz.
Általános gondozási tudnivalók
Szőrzetápolási igénye
E kutya szőrzetápolási igénye nagyon csekély. Elég hetente egyszer átkefélni egy erős sörtekefével. A vedlési időszakban gumis kopókesztyűvel dörzsölhetők ki a szőrzetéből az elhalt és kilazult szőrszálak. A karmait röviden kell tartani.
Tanítása
Az átlagos rövidszőrű magyar vizslát könnyű nevelni. Elég értelmes ahhoz, hogy felfogja, mit kívánnak tőle, és nagyon szeret a gazdája kedvében járni. A hanghordozáson kívül más eszközökkel csak igen ritkán kell fegyelmezni. Ajánlatos vele mindig következetesnek és egyértelműnek lenni.
Mozgásigénye
A rövidszőrű magyar vizsla elsősorban vadászkutya melynek legnagyobb boldogsága minél többet a gazdája mellett lenni. Ha gyakran vadásznak vele akkor edzésben kell őt tartani, hogy jól bírja a hétvégi erőpróbát. Ha házi kutya akkor elég, ha a gazdit elkísérheti napi sétáján.
Alkalmazásai
A rövidszőrű magyar vizsla híres az apportírozó képességéről, a remek szaglásáról és egy sor egyéb tulajdonságáról, amelyek miatt kiválóan alkalmas a vadászatra. Ha ez nem megy a gazdájának, akkor feltétlenül lehetőséget kell biztosítania arra, hogy kutyája rendszeresen szaladgálhasson és játszhasson póráz nélkül is. A legtöbb ilyen kutya imád apportírozni és úszni. Noha nem erre a célra nemesítették ki, a vizsla az engedelmességi próbákon is jól szerepelhet.
Betegségek
A fajta hajlamos genetikai betegségekre, mint a daganat, szív-elégtelenség, allergia, külső hallójárat gyulladása, szemészeti probléma, csípőízületi diszplázia, epilepszia. A leggyakrabban előforduló betegség a Vizsla Myositis, amely nyelési problémákat, habos nyáladzást okoz. Az állkapcsok körüli izmokat gyengíti meg, nehézkessé téve a táplálkozást a kutya számára.
Az MTV "A magyar kutya" sorozatából:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése