A kutya anatómiája - Csontvázrendszer

A világon ismert valamennyi kutyafajta anatómiai felépítése rendkívül hasonló, csupán testarányaik, csontjaik nagysága és hossza, izomzatuk fejlettsége, szőrzetük színe, fejük formája és nagysága, fül és faroktartásuk különbözik egymástól. A kutya szervezete egységes, bonyolult egészet alkot, ahol minden rész kölcsönös kapcsolatban van egymással és függ egymástól. Az állat szervezetének szervek szerint való felépítését és azok működését az anatómia és az élettan tárgyalja.

A Canis Familiaris, vagyis a házikutya a Gerincesek törzsébe, az Emlősök osztályába, a Húsevők rendjébe, és a kutyafélék családjába tartozik. 

A kutya szervezete több különböző részből, szervekből áll. Ezek a szervek szövetekből állnak. Ötféle alapszövetet különböztetünk meg: 

• hámszövet
• izomszövet
• idegszövet
• kötőszövet
• vér (folyékony kötőszövet)

Ezeknek a szöveteknek megvan a saját feladatuk.

A szervezetet a következők alkotják:

• csontvázrendszer
• izomrendszer
• emésztőrendszer
• légzőrendszer

Csontvázrendszer

A szervezet szilárd vázát adja, meghatározza a test alakját, védi az egyes szerveket. A csontok a szalagokkal és a porcokkal együtt a helyzetváltoztatás szolgálatában állnak, mint a mozgás passzív szervei.

A csont kétharmadát szervetlen anyagok, mészsók, egyharmadát pedig szerves anyagok, úgynevezett csontporcok alkotják. Szilárdságát, keménységét a mészsók biztosítják, éppen ezért ha a kölyök nem kap elegendő mennyiségű mészsót fejlődése idején, akkor testsúlya alatt csontjai elgörbülnek, és angolkóros lesz. Az idősebb kutyák csontozatának szerves anyaga lassan, de természetes módon csökken, emiatt csontjaik könnyebben törnek el. Ha a kifejlett eb csontjaiban csökken a mészsók mennyisége, akkor csontlágyulást kap, és emiatt végtagjai deformálódnak.

A csontváz a fej, a törzs és a végtagok csontjaiból áll.

A fej csontjai a koponyát alkotják, amelyben a koponya-, a száj-, szem-, valamint az orrüreg található. Az agyvelőt körülvevő csontokat agykoponyának, az emésztőrendszer és a légzőszervek kezdeti szakaszát magában foglaló csontokat pedig arckoponyának nevezzük. A fejen helyezkednek el még a bonyolult szerkezetű érzékszervek is. Az arckoponyát az állcsont és az állkapocs alkotja, amelyben a felső és az alsó fogsor helyezkedik el. A kutya arckoponyája fejlettebb, mint az agykoponyája, kivéve a gömbölyű fejű kutyákat: például a boxer, bulldog, pekingi palotakutya stb.

A törzs csontjai a gerincoszlop, a bordák és a szegycsont. A gerincoszlop, a nyak-, a hát-, az ágyék-, a kereszt- és a farokcsigolyákból áll. A csigolyák egymás mögött helyezkedő, hasonló alakú csontok - ezek alkotják a gerincoszlopot. Az egyes csigolyák gerincnyílásai alkotják a gerinccsatornát, melyben a gerincvelő helyezkedik el. A hátcsigolyák a bordákkal és az alul elhelyezkedő szegycsonttal a mellkas csontos vázát alakítják ki.

A végtagok alátámasztják a testet, és lehetővé teszik a mozgást, a helyzetváltoztatást. Megkülönböztetünk elülső (mellső) és hátulsó végtagokat, amelyek két részből állnak: a kapcsolóövből és a szabad végtagokból.

Az elülső végtagok kapcsolóövét három csont: a lapocka, a kulcscsont és a hollócsőrcsont alkotja. A kutyában csak a lapocka fejlődött ki teljesen, a hollócsőrcsont a lapocka kis nyúlványa alakjában maradt meg, míg a kulcscsont egészen parányi, kis csontocska.

A lapocka és a karcsont találkozása a vállízület, a karcsont és a könyökcsont pedig a könyökízületet alkotja.

Az elülső szabad végtag a karcsonttal kezdődik. Ez úgynevezett csöves csont, amelynek fontos szerepe van a mozgásban, az állásban és a testsúly viselésében. A többé-kevésbé hajlott formájú karcsont - a kutya fajtájától függően - különböző hosszúságú lehet. A kisebb testű, rövid végtagú kutyákban (például tacskó, si-cu, pekingi palotakutya stb.) meglehetősen rövid és görbe.

Az alkar két csontja, az orsó- és a könyökcsont nem egyformán fejlett: az orsócsontnak az alsó, a könyökcsontnak pedig a felső vége erőteljesebb, ugyanakkor az orsócsont masszívabb, hiszen az egész test súlyát viseli.

A mellső végtag alkar alatti részét lábvégnek nevezzük. Három része van: az elülső lábtő, a lábközép, valamint az ujjak. Az elülső lábtövet két sorban elrendeződött aprócsont alkotja. A felső sorban három, az alsóban pedig négy csont található. Ezek apró, négyszögletes csontocskák.

Az elülső lábközép csontjai mindkét végükön kiszélesedő, hengeres, hosszú, öt sugárban elhelyezkedő csontok. A kutyában mind az öt ujj csontjai megtalálhatók, az első ujjon két, a többin három ujjperccsont van.

A hátulsó végtag csontjai

A hátulsó végtag kapcsolóöve a medenceöv, amely a csípő-, a far-, és az ülőcsontból áll. A medenceöv három csontja a medencecsonttá nőtt össze. A medenceöv a gerincoszloppal szoros, azaz merev ízületet alkot. Ez azért előnyös, mert a hátulsó végtagok a törzs alátámasztásán kívül a mozgásnál a szabad végtag felől induló impulzust is továbbítják a törzshöz. Találkozásuk az ízületi vápa (mélyedés), amelyhez kapcsolódik a hátulsó szabad végtag első csontjának, a combcsontnak az ízületi vége.

A combcsont a csontváz legnagyobb csontja, amely az alatta lévő, úgynevezett szárral és a térdkalácscsonttal alkotja a térdízületet.

A combcsont alatti részt szárnak nevezzük. Két csontból, a sípcsontból és szárkapocsból áll. Egyforma hosszúságú, a sípcsont azonban jóval fejlettebb, mint a szárkapocs.

A szár csontjai alatt található a hátulsó lábtő vagy csánk, amely három sorban elhelyezkedő csontokból épül fel. A felső sor két legnagyobb csontja a csiga- és a sarokcsont. A hátulsó lábtő alatt találjuk az ötsugarú lábközépcsonttokat. Ezek hosszabbak és fejlettebbek, mint az elülső végtag hasonló csontjai.

A hátulsó végtag ujjperccsontjai hasonlók az elülső ujjakéhoz. A legtöbb fajta egyedein az első ujj hiányzik, néhány fajtában viszont csökevényes formában előfordul (farkaskarom).

A csontok összeköttetései

A csontos váz csontjai (egy-két csont kivételével) valamennyien összefüggenek. Az összeköttetés lehet folytonos, azaz szakadatlan csontösszeköttetés, vagy megszakított csontösszeköttetés, mint pl. az izület.

A szakadatlan csontösszeköttetés kétféle lehet: 

• mozdulatlan
• mozgékony

A mozdulatlan csontösszeköttetés változatai:

• varrat (a koponya csontjai között)
• állvarrat (az orrcsontok között)
• beékelődés (ilyen a fogak illeszkedése a fogmederbe)
• csontos összeköttetés (pl. a medencét alkotó csontok összenövése).

A mozgékony csontösszeköttetés változatai:

• szalagos összeköttetés ( az orsócsont és a könyökcsont, vagy a sípcsont és a szárkapocs között)
• porcos összeköttetés ( a bordacsont és a bordaporc között)
• izmos összeköttetés (elülső végtag és a törzs csontos váza között)

A megszakított csontösszeköttetés egyben mozgékony is, ilyen összeköttetés az izület. 

Az izület részei:

• izületi porccal bevont csontvégek
• izületi porc
• izületi tok
• izületi üreg és a benne lévő izületi nedv

A csontvégeket szalagok fogják egybe.

Az izületek osztályozása

Az egymással érintkező csontok száma szerint megkülönböztetünk egyszerű izületet, amelyben csupán két csont találkozik egymással és összetett izületet, amelyet kettőnél több csont alkot.

Az izületi végek alakja szerint ismerünk golyóizületet, dióizületet, bütyökizületet, csuklóizületet, nyeregizületet és csavarízületet.

A mozgási tengelyek száma szerint megkülönböztetünk egy-, két- és többtengelyű izületet. Az egytengelyű izületben csak hajlítás és nyújtás lehetséges. A kéttengelyű izületben már oldalmozgás is van, míg a többtengelyű izület minden irányú mozgást lehetővé tesz.

A kutya csontos vázának fontosabb izületei a következők: 

a vállizület, a könyökizület, az elülső lábtő izülete, az ujjpercek izületei, továbbá a csípőizület, a térdkalács és a térdhajlás izülete, a csánkizület. Említést érdemel még a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya közötti izület, az első és a második nyakcsigolya közötti izület, a bordák izületei és a csípő-keresztcsonti izület.